JÓ HA TUDOD!


Gyarapodó igazságok, lehetőleg röviden és egyszerűen! 

(Wohlfarth Viktor)


ÚJ BEKEZDÉS: "ÍTÉLJ, DE NE ÍTÉLKEZZ" - DE HOGY?

Mindezek bővebb kifejtését a "FONTOS ÉRTENED" címszó alatt találod, továbbá a YOUTUBE csatornánkon! (lásd alul)    


JÉZUS VEZESSEN MINDENBEN! Ő a mi vezetőnk, Aki a Szent Szellem (Szent Lélek) által mindenben a segígtségünkre akar lenni! Ezt leginkább belső bizonyosság révén végzi, amire meg kell tanulnunk hallgatni, hiszen ez gyakran ellentmond az értelmünknek, érzelmeinknek, vágyainknak, elvárásainknak és akár minden más kivülről, másoktól jövő késztetésnek, útmutatásnak! Ezt a belső vezetést erősítik, támogatják az imák révén kapott kijelentések, az igehirdetésekben, igeolvasásban elénktáruló igazságok, a látomásban, álomban vagy más módon kapott megtapasztalások, kijelentések! Ez azonban kitartást és bátorságot követel (gyakran természetfölöttit, de hát rendelkezésünkre áll Isten természetfölötti valósága), mert többnyire magunkon túl - ami már önmagában sokaknak megugorhatatlan feladat -, akár az egész környezetünk ellenállásával, rosszallásával, értetlenségével meg kell küzdenünk! De Istennek személyes üdvterve van mindenki számára, ezért nekünk a ránk vonatkozó vezetést kell követnünk, mert akkor valóban haladunk a Tőle való tervben, életben! Ez helyenként kivülről még az ellenkezőjének is látszódhat, de - pont a belső bizonyosság és a szoros vezetettség révén - senki sem torpanhat meg, térhet el! Ki kell tartani minden körülmények között, hiszen, "aki mindvégig kitart az üdvözül"!

AZ "EMBERI DÖNTÉSEK" NEM TESZNEK KRISZTUSIVÁ! Tehát a Magaddal, egy emberrel vagy helyzettel kapcsolatos döntésed ne észérveken múljon, ne a rendelkezésre álló információk és az érzéseid mentén hozd meg, mert akkor csak emberi döntésekre vagy képes! Vedd a fáradságot és a bátorságot és kérdezd meg Istent! Ne Te válaszolj helyette, hanem engedd vezetni Magad, akár az észérvek és érzések ellenében, mert ez Jézus, ez "az az Út", ez a Szellemben és Igazságban járás! Így meglátod az emberi korlátozottságot és nagyon meg fog erősödni a hited!

ELLENBEN, MÉG A SZENT SZELLEMMEL BETÖLTEKEZETT KERESZTÉNYEK JELENTŐS RÉSZE IS többnyire az eszére, az érzelmeire és másokra hallgatva él! Ebben leginkább a Bibliára támaszkodnak, de az értelmükkel és érzelmeikkel próbálják - tehát emberi, természetes síkon, módon - összefésülni az életüket az Írásból kivett igazságokkal! Ugyanígy nézik mások sorsát is. Nem képesek érdemben változni, túllépni magukon, az elképzeléseiken, "igazságaikon", félelmeiken, hamis alárendeltségeken (stb.), mert mindenre kiokoskodnak egy - egy Őket igazoló, "megnyugvást" adó indokot, okot..., természetesen Istenre hivatkozva! Így minden marad a régi! A problémáik is! Ezért, hogy a "betű öl", mivel először a természetfölötti valóságot fojtja meg az emberben (vagy eleve nem is engedi kibontakozni), miáltal már maga az egyén és a közösség is halott, bármennyire is élőnek mutatkoznak! Pedig az Ige életet kell, hogy közvetítsen! Egy Új Életet, ami az elme számára gyakran felfoghatatlan és időnként csak utólag lekövethető!

A CSELEKEDETEK MUTATJÁK MEG KIK A KRISZTUSÉI! De nem az emberi jócselekedetek, ahogy azt a többség gondolja és végzi! De még csak nem is az emberi erőfeszítésből, képességből, anyagi javakból eredő sikerek! Hanem a természetfölötti, az ember által véghezvihetetlen, az emberi képességeket meghaladó cselekedetek! A jelek és csodák! "Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higgyetek nekem; Ha pedig azokat cselekszem, ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek..." (János 10/37-38) Ezek különböztetik meg Jézus Tanítványait mindenki mástól! Ezt szolgálják a Szent Szellem ajándékai! Ezek a "hitbeli" cselekedetek! Jézus is velük "igazolta" Magát Keresztelő János tanítványai előtt! Minket is ilyen cselekedetekre utasít! (Márk 16/16-18 és Máté 10/7-8) 

Ne érd be kevesebbel! Ne hagyd és ne is akard becsapni Magad! Ne szolgálj hamisságot! Ne engedj ennek sem egyénileg, sem a közösségedben! Emberi "bizonyságokat" mindenki fel tud mutatni! Más úton járó emberek, hívők és nem hívők! Más felekezetek, más vallások hirdetői, ideológiák és egyébb elvek mentén létrejött közösségek..., és mindenki a maga igazának, "Istenének" a bizonyságát látja bennük! Az elismertségben, az elfogadottságban, a világ felől jövő szeretetben és tiszteletben, anyagi javakban, érvényesülésben, képességbeli sikerekben (stb.). Úgy személyes, mint közösségi szinten! De Jézus soha, sehol nem így mutatkozott meg! Soha és sehol nem így tett bizonyságot a jelenvalóságáról! Ahogy manapság sem! A Tanítványokat jelek és csodák kell kövessék! Vigyázz, mert a hammisság ellopja az Üdvösséged!

A KRISZTUSI ÉLETHEZ BÁTORSÁG KELL! Ezért fontos az Ige szerint mindennél jobban őrízni a szívünket, mert senki  és semmi - még jogosnak látszó emberi indokok, elmebeli és érzelmi érvek sem - nem téríthet le minket a Krisztusi Útról! Úgy a mindennapok megélésében, mint a jelentős döntéseinkben! Persze először rá kell lépni az Útra! Ahhoz pedig nélkülözhetetlen, hogy átvedd és felválald Jézustól való elhívásod, amit nem emberektől, rendszertől kapsz, hanem Ő Maga helyezi a szívedbe és tesz mellette bizonyságot! Ehhez bátorság kell! (Lásd: "FONTOS ÉRTENED")

BÁTOR, AKI... Bátor, aki a félelmei ellenére is megteszi, amit Jézus nevében, a Tőle való vezetés, a Neki való engedelmesség révén meg kell tennie, ill. bátor, aki a félelmei ellenére, senki és semmi kedvéért nem teszi meg, ami előbbiekkel nem összeegyeztethető! 

ERŐS, AKI... Erős, aki valahányszor elesik, mindig újra feláll (vagy legalább akar felállni) és nem veszíti el, nem engedi elveszni a bátorságát, odaszántságát! Tehát csak a bátor, tud erős lenni! 

A SZERETET TITKA! Nem más, minthogy minden körülmények között hajlandó vagyok lemondani az igazamról és az elégtételvágyamról! Hiszen ezek rontják meg az érzelmeket! Ha szükséges, hajlandó vagyok alárendelni magam a másik igazának! Ezzel  együtt lemondok abbéli elvárásaimról, hogy kinek-miként kellene viszonoznia az én szeretetemet, gesztusaimat! Így nem fogok senki miatt megkeseredni, még ha okoz is keserűséget! Meg tudom tenni, mert Jézusban erős vagyok! Pont ezért, egyedül a Hozzá fűződő viszonyomban, értékrendemben. elhívásomban nem köthetek kompromisszumot! Ugyanakkor én sem erőltethetem rá az Ő igazságát másra, még jószándékból sem, hiszen azok elfogadásához hit kell!

NE VÍGASZTALÁST VÁGYJ, HANEM AZT, HOGY NE LEGYEN SZÜKSÉGED RÁ!  Ahányszor emberi vigasztalást keresel és találsz a sértettségben, keserűségben, félelemben (stb.) anélkül, hogy inkább megerősödnél ezekkel szemben, annyiszor teremted meg egy újabb (gyakran mégnagyobb) nehézség bekövetkeztének a lehetőségét! Vígasztalót és vígaszt pedig az emberek között egyre kevésbé fogsz találni! Éppen ezért Neked szól a következő két bekezdés is!

NE GYÓGYÍTTATNI AKARD A SZÍVED, HANEM AKARJ ÚJAT! Jézus új, békességes szívet igér! Akard és állj ellen a réginek, mert az gyógyíthatatlan! Következetesen és kitartóan ne engedj a rossz gondolataidnak, hogy ne legyenek rossz érzéseid, senkivel és semmivel szemben! (lásd:  következő bekezdés) Ekkor viszont elkezd tudni az Új Szíved működni, ami még saját magadnak is meglepetéseket fog okozni! Ne ijedj meg, mert nem égtél ki, nem lettél felelőtlen és nemtörődöm, nem lettél érzéketlen... Egyszerűen a békességes szívedből eredő öröm és sérthetetlenség, megíjeszthetetlenség, elbizonytalaníthatatlanság  kezdett el működni! Teljesen más szintre került az ingerküszöböd, így a reakcióid is változtak! Ez nagyon jó érzés és igen jótékony hatással bír az egészségre és a kapcsolatokra!

TE URALD A GONDOLATAIDAT ÉS NE ŐK TÉGED! A rossz érzések gyakran a gondolatainkból erednek, ill. azok által erősödnek meg és húznak akár elképesztő mélységekbe minket! Ugyanígy, ha "egyszerűen csak" rossz érzéseid kerekednek, a gondolataid azonnal a "segítségükre" sietnek és megtámogatják őket!  Nagy csapda, hogy az elménk nem elégszik meg a tényekkel, mindig kombinál és tovább viszi az eseményeket, helyzeteket! Kényszeresen foglalkoztatják a lehetséges következmények és az abból eredő veszélyek, félelemre okot adó dolgok! Ugyanígy nem elégszik meg a hiányos információkkal, ezért további adatok hiányában kiegészíti azt múltbeli tapasztalatokkal, mások tapasztalataival, elgondolásaival vagy egyszerű vélekedéssel! Ebből viszont ilyenkor minden esetben rosszat várás és rosszhiszeműség származik! Legyen az kapcsolatbeli, egészségügyi vagy bármilyen más jellegű probléma, a működési mechanizmus ugyanaz! Mindez pedig folyamatosan rossz és egyre rosszabb érzéseket szivárogtat a szívbe! Ezek az érzelmek pedig a leghatékonyabb mérgek, így vagy úgy, de minenkit megölnek, aki hagyja! Ezért légy ura a gondolataidnak! Minél kitartóbban törekszel nem engedni a rossz gondolatok csábításának, nem hagyod, hogy kézenfogjanak és vezessenek a leírtak mentén, annál hamarabb tapasztalod meg a rendíthetetlenséget, a lelki stabilitást! Először csak egy-egy helyzetben, aztán idővel teljes lesz a szabadságod! Csak ne alkudj meg magaddal a nehézségekben!

NINCS SAJÁT IGAZSÁGOM! Jézus vezetése mutatja az utat! Ennek gyakran ellent mondanak az érzéseim, elgondolásaim és mások tanácsai vagy ellenérzései! Bárki, aki nem látja, mert nem is láthatja át Isten velem kapcsolatos teljes tervét! Ezért magam vagy más révén, félelmek és elbizonytalanodások akarnak eltéríteni, és a kisebb ellenállás felé terelni, de ki kell tartani! Tehát sem Istennel, sem emberekkel szemben nincs saját igazságom, csak az számít, amit Jézus mutat, mond, kér!

AZ IGAZSÁG BIZONYGATÁSÁNAK HAMIS VÁGYA! Annak kényszere, hogy megértessük, elfogadtassuk valakivel (valakikkel) az igazunkat, mindig gyengeségből ered! Az önzésből fakadó, önigazolásban, önsajnálatban (stb.) keresendő a motiváció és a célja az elismerés vagy a sajnálat, együttérzés, megértés kicsikarása! Ez akkor is így van, ha a valós igazunkat bizonygatjuk, és akkor is, ha annak belátása a másik érdekét (is) szolgálná! Bármilyen nehéz elfogadni, de ez minden esetben hamisság, így nem vezethet valódi eredményre és csak a saját helyzetünket, állapotunkat nehezítjük! Nézd meg miként viselkedett Jézus a vádlói előtt! Bizonygatta-e az igazát? Még akkor sem, amikor megkínozták és megfeszítették! Őt, aki senkinek sem ártott, mindent másokért tett! Tehát...

Tudd hosszan tűrni az igazságtalanságot, hogy érezd az ebből eredő szabadságot és erőt! Ezt elvégzi Benned Jézus, de addig ki kell tartanod!

NEM AZ SZERET, AKI MINDENBEN IGAZAT AD, HANEM, AKIT MINDIG ÉRDEKEL AZ "IGAZAD"! Aki, nem dönt ellenedben anélkül, hogy meg akarna érteni, megismerné és mérlegelné az álláspontod, helyzeted! Aki, ha kell, nem rest utánna járni a dolgoknak! Aki nem fogadja el rólad más véleményét, aki nem éri be vélelmekkel, aki nem hisz el rólad egyből mindent, hanem maga győződik meg a valóságról és így ellenáll a megbotránkozásnak és minden más elidegenítő érzésnek, az ítélkezésnek,... hogy aztán önnállóan dönthessen felőled! Az ilyen ember meg akar érteni, mert a szívében "valami" nem hagyja nyugodni! Ez a "valami" pedig Valaki!

A VÉLELMEZÉS HAMIS VÉLEMÉNYRE VEZET! Ha valakiről vagy valamiről alkotott véleményedet más (mások) véleményére vagy a saját hiányos ismereteidre alapozod anélkül, hogy tájékozódnál, meggyőződnél (stb.), akkor csak részinformációkkal fogsz bírni, amik esetleg már önmagukban is valótlanok! (Mert, tegyük fel, nem jószándékból erednek.) Ilyen esetben az elme elkezdi összeilleszteni a meglévő információkat és óhatatlanul egy egész kép kialakítására törtekszik, mert ilyen a természete! Viszont egész kép csak úgy lehetséges a hiányzó részletek nélkül, ha azokat pótoljuk, helyettesítjük, jobb híjján vélelmekkel, saját magunk következtetéseivel, elképzeléseivel! Nem is folytatom, láthatod mindez milyen irányba mutat! Tehát tartsd távol magad a vélelmezéstől! Vagy gyűjts be minden puzzle darabot, vagy ne is kezd el kirakni a képet! Inkább válaszd a jóhiszemű tudatlanságot!

A VITA VERSENGÉS! Gyakran a vita már csak arról szól, hogy az igazunk által felül akarunk kerekedni a másikon, bebizonyitva, hogy valamit jobban tudunk, értünk, látunk,  mégha ezt a "másik érdekében" címszó alatt tesszük is! Tehát egyszerűen lássa már be az igazam! Mi ez, ha nem versengés? A versengésnek pedig semmilyen formája nem kedves az Úr előtt! Ha szükséges mond el az érveid, de érezd, hogy mikor kell egy vitát föladnod, mikor szól már rólad! (Legyen Pál a minta!)

A SÁTÁN CSAK AKKOR FÉR AZ ÉLETEMHEZ, HA AZT ISTEN ENGEDI! Soha nem vagyok kiszolgáltatva a sátánnak, hiszen Jézus Krisztus az Úr az életem felett! Így a nehézségek során nem engedek a kiszolgáltatottság érzésének az ebből eredő más, rossz érzelmeknek, hanem azt kérdezem, hogy "Uram miért hagytad ezt megtörténni? Mi a célod vele, mit kell megtanulnom, hol kell változnom?" Ezzel elejét veszem a reménytelenség és a tehetetlenség gyötrelmének és föl tudom vállalni a felelőségem! Ez sokkal jobb, mint előbbi érzelmektől kiszolgáltatottan sodródni!

A BÉKESSÉG AZ IGAZSÁG GYÜMÖLCSE! Amint azt a Zsidó 12/11-ben kijelenti az Úr! Igazság alatt pedig nem a saját, személyes igazunkat érti - még ha emberileg igazunk is van valamiben -, hanem Jézus Krisztus igazsgágát! Tehát bármilyen kapcsolatbeli békétlenségben ragaszkodnom kell Jézus Krisztusban lévő igazsághoz, mert akkor - ha ütközések árán is - előbb, utóbb megtermi a békességet! Azonban, ha kompromisszumot (-okat) kötök, úgymond a "békesség" kedvéért - lustaságból, gyávaságból, stb. - akkor csak idő kérdése, és felfoszlik a hamis békesség szövete! 

A BÉKESSÉG, MAGA A BOLDOGSÁG!  Boldogok szeretnénk lenni és ezért oly sok mindent megteszünk, de általában ennek következményeként egyre nagyobb lesz a békétlenség a szívünkben! Várjuk valamitől, de míg arra koncentrálunk, máshol sokat mulasztunk! Harcolunk érte, pedig "csupán" magunkkal kell megküzdenünk! Boldogok akarunk lenni, hogy békességünk legyen, holott a békesség a boldogság! Amikor a nehéz helyzetekben is megtud újulni a békességünk, az abban rejlő erő, nyugalom, szelídség, biztonságérzet, öröm... Amikor megszűnik az érzelmi kiszolgáltatottság, az érzelmi hullámvasút, ami egyik pillanatról a másikra elképesztő végletekbe tud sodorni minket... Amikor ezek eredményeként nem rontjuk meg a jó kapcsolatainkat és tudunk esélyt adni a rossz kapcsolatainknak... Amikor nem rontjuk meg az örömöt adható, akár régen várt helyzeteket... Amikor nem keserít meg semminek a hiánya, vagy meghiusúlása, mert előbb-utóbb megújul a békességem, ami elégedettséggel jár... Jézus "békességes szívet adott", míg az emberi szívről azt mondja a Biblia: "Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?" (Jeremiás 17/9)

CSAK A BÉKESSÉGES SZÍV TUD SZERETNI! A keserű, a békétlen, háborgó vagy könnyen felzaklatható szívű ember nem tudja igazán sem Istent, sem Önmagát szeretni és elfogadni! Ennek eredményeképp nem tud érdemben adni és kapni sem! Mégha azt is hiszi magáról, akkor is a kapcsolataiban mindez kimutatható. A békétlen szívű ember gyakran megkeseredik vagy rapszódikussá válik. Nagy teher a környezetének, így az onnan érkező visszajelzések méginkább elmélyítik a problémáját! Ellenben, ha törekszel minden körülmények között megmaradni vagy megújúlni a békességben, akkor megtanulsz mindenkinél inkább bízni Istenben és megtanulod elfogadni, szeretni Önmagad! Ezáltal mindinkább meg is tudsz bízni Magadban. Ráadásul elhiszed, hogy szerethető és szeretett ember vagy, így sokkal inkább tudsz Te Magad is szeretet adni és elfogadni! 

A KESERŰSÉG ÁLNOKKÁ TESZ! Az Apcsel 8/23-ban utal erre a Biblia! A keserűség nagyon makacsul tud növekedni abban, aki ezt engedi, nem áll ellen neki! Senki sem ébred egyszercsak teljesen megkeseredett és kétségbeesett emberként, hanem a vélt vagy valós sérelmek és méltánytalanságok gyűjtögetésével és "gondozásával" növeszti ezt magában, egy végül mindent beárnyékoló fává! A keserűség egyre inkább felold a bűntudat alól, jogosultságot ad a helytelen cselekedetekre! A keserűséggel pedig együtt nő az álnokság is, ami végül olyan tettekre vezetheti az embert, amiket korábban Ő sem gondolt volna magáról!

A MEGÉRTÉS NEM AZONOS AZ EGYETÉRTÉSSEL! Mindenkivel szemben - még a minket legádázabbul támadókkal szemben is - törekednünk kell a megértésre, hogy lássuk mi miatt ilyenek és ez segíthessen minket irgalmassá lenni feléjük! Az pedig az irgalom jelentős megnyilvánulása, ha nem harcolok valakivel, hanem le tudok mondani az igazamról és az elégtétel vágyamról! Hát még, ha tudva a "bajait", imádkozom is érte! Azonban a megértés nem jelent egyetértést! Nem kell elismernem az általa képviselteket és méginkább nem kell azoknak alárendelnem magam! Tehát merjünk megértésre törekedni, hiszen ennek egyetlen kockázata, hogy megszabadulunk az indulatainktól! :)

HA FELHÁBORODSZ SE BOTRÁNKOZZ MEG! Természetes, hogy tapasztalsz felháborító dolgokat. Ilyenkor - túl az első indulatokon - keresd Jézus igazságát, gyűjts be információkat, törekedj megismerésre, megértésre (ami nem egyetértést jelent), hogy tisztán láss, ne csak a saját vagy mások vélelmeit és elvárásait!  Próbáld megérteni az embert, a helyzetet, mert ez Jézus, Ő ezt várja tőlünk! Miközben nézz Magadba, hogy van-e jogod - azzal együtt, hogy a Biblia óv tőle - bárki fölött ítélkezni? Nincsennek-e Neked is hibáid, gyöngéid, esetleg bűneid (akár "csak" érzelmi vagy gondolati)? Nézd meg honnan jössz, milyen voltál! Nem esne-e jól vagy esett volna jól, ha valaki átlát a külsőn és segít Neked, de legalább nem támad, vádol, kárhoztat! Akkor pedig?! És, ha volt ilyen ember az életedben, az Ő példája méginkább erre kötelez! Ám egy személy biztosan ilyen: Jézus!

Istennek egyénre szabott terve van mindenkivel, ezért vigyázz, miként ítélsz meg egy-egy embert az aktuális próbák vagy akár az egész élete végeérte előtt! Vigyázz, ha csak a láthatókra nézel, hát még, ha csupán a másoktól hallottakra alapozol! A törvénykező (kritizáló, vádló, személyválogató ...) ember megbotránkozik! Ám ezzel elvágja Magát annak lehetőségétől, hogy szívében mind Krisztusibbá váljon! Esetleg segíthessen, mert nem fogja már arra méltónak tartani azt a személyt! Így attól az eshetőségtől is távoltartja Magát, hogy az adott helyzetből tanuljon, ill. felismerhesse az esetleges tévedését! Mindez üdvösségi kérdés! Hiszen, amíg azt, akin megbotránkozol még megmentheti Jézus, addig Te menthetetlenné válhatsz! Legyél irgalmas, tudva, hogy így Magad is megóvod! (Ehhez viszont tisztán kell látnod, ezért ajánlom a "FONTOS ÉRTENED" rovat "FARIZEUSSÁG, MEGBOTRÁNKOZÁS" fejezetét!)

MEGBOTRÁNKOZÁS, A SÁTÁN HATÉKONY ESZKÖZE, EGYBEN A LEGFŐBB PRÓBÁNK! ... (lásd "FONTOS TÉMÁK": "FARIZEUSSÁG, MEGBOTRÁNKOZÁS")

SZENVEDÉS NÉLKÜL NINCS MEGVÁLTÁS! Jézus nem a szenvedéstől, hanem annak értelmetlenségétől és reménytelenségétől váltott meg minket azáltal, hogy tanítványként (igazként) minden helyzetben tudhatjuk - még ha éppen nem is érezzük -, hogy kimenekedésünk van Általa! Tudhadjuk és joggal várhatjuk, hogy "minden a javunkra válik", és "nem hagy feljebb kisérteni minket, mint elbírnánk"! Ez nem kímél meg minket aktuálisan a gyötrelmektől, de merőben más hitben, reménnyel állni egy nehézséget, mint reménytelenül! Viszont a próbák elvezetnek minket egy magasabb szintű, Krisztusi létre, belső valóságra, ami közben formálja a külső valóságunkat is! Végül csak így tudjuk megtartani az Üdvösségünket! Ezért ne kimenekedést kérj a próbákból, hanem erőt a végigviteléhez!

NAGY HIT ÉS "VAK HIT"! Azt mondja Jézus, hogy Ő a barátunk, így megmondja nekünk mi az Atya akarata! És valóban, a hitnek jelentős szintje, amikor tudjuk, hogy Isten mit vár el tőlünk! Mit és miért kell megtennünk! A célokat, eseményeket előre látva, határozottan haladhatunk előre! Kompromisszumok nélkül, "biztosra menve" a kockázatvállalással, meghozva a szükséges áldozatokat! Ám mégnagyobb hit kell ahhoz, hogy ugyanilyen biztosan és kompromisszum nélkül tegyük, amit elvár az Úr, anélkül, hogy tudnánk mifelé tartunk! Feltétel nélkül bízva az Ő jóakaratában, a kedvező végkifejletben, bármi is az ára! Ez a jóértelemben vett "vak hit", ami elmével egyre kevésbé felfogható módon, előre nem kalkulálható helyzetekbe vezet! Jézus azt mondja, hogy az Övéi nem e világból valóak, amire pedig csak így lehet eljutni! De el kell jutni, ha "igényt tartunk" az igéreteire! 


AZ ISMERET NEM MEGISMERÉS! A tudást a világ és az egyházak is bálványozzák! Pedig olvashatjuk az Igében és tapasztalhatjuk is, hogy a "az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít". (1 Kor. 8/')

Itt az "ismeret" kifejezés a "tudást" jelenti. A hit lényege nem az ismeret (a tudás), hanem Jézus Krisztussal való mind erősebb, személyes kapcsolaton álló élet, ami csakis megismerés által jöhet létre! A megismerés pedig szeretetre vezet! Más mindent tudni (minden ismeretet felhalmozni) valakiről, és egészen más akár csak kicsit is megismerni! Utóbbi Jézus esetében együtt élést és ezáltal alkalmazkodást, változást igényel! Ám ennek következményeként Szent Lélek által, szükség szerint, a rendelkezésünkre bocsájta az Ő minden képességét! Megtanulunk Általa meglátni, megérteni és elvégezni olyan dolgokat, amikre az ember önmaga nem képes! Ezt pedig egyetlen képzés sem adhatja meg! Jézus a Mester, Ő a Tanítónk! "Át kell adnunk magunkat fenntartás nélkül Isten szolgálatára és meg kell tanulnunk Isten szerint gondolkodni!" (Derek Prince: Jólét) 

Itt sem a tanulás szerepel feltételként, főleg nem "erre szakosodott" iskolák elvégzése! Maga Derek Prince is óvott mindenkit a teológizálástól és a teológussá válástól! A Krisztusi Élet megtapasztalás alapú! Vígyázz mert, ha a tudást helyezed az előtérbe, akkor a korlátozott elmebeli képességekkel akarod felismerni és befogadni Jézus Krisztus elmét meghaladó valóságát! De, mert ez lehetetlen, ezért szűklátókörüvé válsz és elválasztod Tőle Magad, ill. gátol mások életében való felismeréstől és elfogadástól is! Ezáltal könnyen megbotránkozóvá válhatsz, és hát, lásd, hogy Jézust kik ölték meg?! Mert a megbotránkozás viszont a legfőbb próbája a keresztényeknek, tehát a legnagyobb veszélyt jelenti az Üdvösségedre! (lásd: feljebb a MEGBOTRÁNKOZÁSRÓL szóló bekezdéseket, ill. a "FONTOS ÉRTENED" ismeretre és megbotránkozásra vonatkozó oldalait!)

CSAK ANNYIRA TUDOD SZERETNI JÉZUST, AMENNYIRE AZ EMBEREKET! Jézus az emberi kapcsolataink minőségén, a másokhoz - különösen konfliktus helyzetekben - való viszonyulásunk révén méri le, hogy mennyire tartjuk meg az Ő beszédét, tehát mennyire szeretjük! Ehhez nélkülözhetetlen az Ő mindentudása és mindenhatósága, amit a Szent Lélek (Szent Szellem) által a rendelkezésünkre bocsájt! Így Ő megváltoztat és használ minket, amihez erőt és bátorságot ad! Nekünk nem kell más "csak" mindezt akarni és engedni! Így tanuljuk meg Tőle való módon (nem emberi, érzelmi alapon) szeretni a másikat, még az ellenségeinket is! Ugyanakkor ezzel demonstráljuk a felé érzett szeretetünket is! Nincs más mérce! Ő mindenkiért meghallt, mindenkiért tűrt, mindenki bűneit eltörölte,  most pedig - mivel ennek árán élhetünk mi is - tőlünk várja el, hogy rajtunk keresztűl megnyilvánulhasson!  Általa mi magunk is hozzá hasonlatosan éljünk, érezzünk, gondolkodjunk, szóljunk, cselekedjünk, reagáljunk! Jogos elvárása, hogy szeressük ennyire Őt!

SZABAD, MÉGSE TEDD! Lehet, hogy igei alapon megtehetsz valamit, de kérdés, hogy itt van-e az ideje, vagy egyáltalán meg kell-e tenned? Rengeteg jónak tűnő rossz döntés születik személyes, családi, és közösségi szinteken a fentiek figyelembevétele nélkül! Valamit lehet, szabad, és még jó is, hasznos is, de hiába, ha Isten nem szólt, hogy tedd, tegyétek meg! Minden, így a szolgálat, pénzügyek és más területek fölött is Jézusnak kell tudnia gyakorolni a teljes hatalmát, egyedül így szorítható ki minden emberi akarat, törekvés! Hiszen a "jó szándék" is káros, ha nem az Úrtól van, vagy nem Tőle való módon valósul meg, ezért ilyenkor az abból származó cselekedetek bűnnek minősülnek! Mindig fontos megbizonyosodni, a Szent Lélek (Szent Szellem) vezetése által bizonyságot szerezni arról, hogy meg kell-e tennem valamit, és akkor kell-e megtennem!

INKÁBB CSALÓDJAK SZÁZSZOR, MINT EGYVALAKIT ELMULASSZAK! Merj bizalommal lenni az emberek felé, még ha csalódást is okoznak! Ne féltsd Magad, ne fásulj el, ne válj személyválogatóvá, ne keseredj meg! Tarts ki, újulj meg a jóhiszeműségben! Tudd, hogy Te elbírod, Neked minden a javadra válik, hiszen Veled van az Isten! Ugyanakkor ezzel elkerülöd annak a kockázatát, hogy elutasítasz valakit, akinek pedig tényleg Rád volt szüksége, aki Istentől való jócselekedetre lett eléd hozva! Csak így juthatsz el azokhoz, akik aztán Rajtad keresztűl valóban megragadják Jézus segítő jobbját! Ezért próbára is tesz ezen a területen! Vedd észre!

ROSSZHISZEMŰSÉG. Az, hogy mit fogadsz el valakiről egy harmadik személytől, mit feltételezel, vélelmezel, és mit vagy hajlandó elhinni a másikról, az elárulja, hogy milyen viszonyban vagy Jézussal! Hát vigyázz! Légy körültekintő és óvatos! Légy jóhiszemű!

CSAK A GYENGE EMBER ÖNTÖRVÉNYŰ! Gyenge, mert nincs önfegyelme! Aki erős, alá tudja rendelni magát bárminek, bárkinek - amíg az Jézussal összeegyeztethető -, és le tud mondani bármiről, bárkiről, mégha nagy árat is kell fizetnie érte! Tehát meg tud tenni bármit, mert van önfegyelme! Ami pedig nélkülözhetetlen a hitben, ezáltal nélkülözhetetlen a megbízhatóságban, hűségben és nélkülözhetetlen a bátor cselekedetekben! 

AZ ÖNTÖRVÉNYŰSÉG NEM EGYENLŐ A SZABADSÁGGAL! Az öntörvényű ember önmagának, saját gyengeségeinek van kiszolgáltatva! Az érzelmei (félelmei), hangulatai, így a saját érdekei vezetik, akár bevalja, akár nem! Ezáltal képtelen eljutni az igazi szabadságra - amit pedig mindig hajszol és demonstrál -, hiszen ahhoz éppen önmagától kellene megszabadulnia! Ez súlyos és veszélyes rabság, mivel rendkívül sors és önsorsrontó valóságot teremt, annak minden lelki és fizikai következményével! Az öntörvényű ember  egy határon felül már nem képes meglátni vagy egyszerűen nem képes elfogadni Isten akaratát sem, ha az nem egyezik az Ő igényeivel, elképzeléseivel, tradicióival... Így nem tud a végletekig kitartani a kapcsolati próbákban, mert nem érti meg a szokatlan, változást igénylő, nehézségeket magukban rejtő helyzeteket, az azt "közvetitő" személyben pedig ellenséget lát! Az öntörvényű ember mindig attól tart, hogy támadják, kétségbe vonják a fontosságát, az értékességét és ez a bizonytalanság kíméletlenné és irgalmatlanná teszi! Bármilyen látszatot is épít fel - tűnhet alázatosnak és kedvesnek, Istenfélőnek -, amint sértve érzi magát, megnyilvánul az igazi, szívbéli valósága! Legyen házastárs, barát, egyházi előljáró..., a megnyilvánulásaik, módszereik azonosak, és abban is egyezést mutatnak, hogy a tények, az igazság nem érdekli Őket! Képesek teljesen elszakadni a valóságtól és saját vélelmeikkel erősíteni meg a teoriájukat! Sőt, amennyiben az ellentmond az érdekeiknek, akkor könnyen igazolják magukat hazugságokkal! Tehát igen veszélyes állapot!

A HŰTLENSÉG SEM EGYENLŐ A SZABADSÁGGAL, DE EGYENLŐ AZ ÁRULÁSSAL! Az elöző bekezdésben leítak alapján látható, hogy a hűtlenség az öntörvényűségből ered! Egyenes következménye az önzésnek, és mindig önsajnálat, önös érdekek védelme (bármilyen látszat mögé is bújtatják), így sértettség, el nem ismertség, féltékenység, írigység és hasonlók állnak mögötte! Az ilyen érzelmeknek engedők felháborodnak, megbotránkoznak és bármi áron jogosultságot szereznek maguk előtt a legdúrvább bűnök elkövetésére, így a hűtlenségre, árulásra is! Ez olyan erővel uralja le az embert, hogy az már mindenre képes, csak szabaduljon attól, aki számára gátló vagy zavaró tényezőt jelent! Ugyanakkor, mivel az ilyen ember "kifelé", a látszatnak él, ennek jogosságát mások előtt is fontos demonstrálnia, ezért az önigazoláshoz gyakran hazugságokra van szüksége! Hűtlen lehet az ember egy ügyhöz vagy feladathoz is. A hűtlen elárulja a másikat! A megtagadás is hűtlenség! Igaz ez házastársra, rokonra, barátra, munkatársra, hittestvérre, szolgálóra..., ám ezzel együtt az ilyen ember Istent is elárulja, megtagadja, hiszen, aki hozzá hű, az a végsőkig hű a kapcsolataiban is! Addig, amíg az Jézussal összeegyeztethető! De Isten akaratának a felismerésében már akadályozzák az önös érzelmek és az azokból szerzett önigazolás! Így a hűtlen elhagyja vagy elzavarja a másikat, míg a hűséges kitart és csak elhagyni vagy elzavarni lehet! Ez egyaránt érvényes ez egyéni és közösségi kapcsolatokra. De, amíg a hűtlen folyton a szabadságáért, az érdekei megvédéséért küzd, így ennek mentén megújulóan kerül konfliktusokba (lesz akár máshoz is hűtlen, árul el mást is), addig a hűséges mindig szabad, mert a szabadság önzetlen, másoktól független, ezért békés szívbeli valóság, Aki Jézus Krisztus!

HA HOLNAPTÓL MEGSZŰNNE A GYÜLEKEZETED, AKKOR LENNE SZOLGÁLATOD? Mert, ha nem, akkor  eddig sem Istent szolgáltad bármit is hitettek el Veled, vagy hitettél el Magaddal! Az Istentől való elhívás Krisztus Testébe illeszt bele, ami minden körülmények között működik, így a testrészek is mindig funkcionálnak! Mindenkinek van szellemi szolgálata, mindenkinek van elhívása, ami - ha fölvállalja -minden körülmények között megáll, hiszen Istentől ered! (Lásd: "FONTOS ÉRTENED: HIT, ELHÍVÁS - TANÍTVÁNYSÁG") Ő pont arra hívott el, hogy ne függjön senkitől és semmitől a Te Felé való hűséged, így a legfőbb feladatod, az evangélium hirdetése és Jézus jelenvalóságának demonstrálása sem! Akár egyedül is meg kell állnod az elhívásodban!

Tehát, ha Te mindezt átengedted egy közösségnek, hogy majd helyetted is elvégzik amit kell az "arra szakosodott szolgálók" és a rendszer, ezáltal egy kollektív üdvösségben bízol - még ha nem is vallod be Magadnak és a vezetőid is pont az ellenkezőjét hirdetik, de mégis csak ez a helyzet -, akkor bajban vagy! 

Illetve, ha valami poziciót kaptál, de csak addig vagy "valaki az Úrban", amíg természetes szinten működik a rendszer, ami kitermelt..., amíg összejövetelek és egyéb tradicionális elemek vannak, mert csupán ezek révén van dolgod, és a megszűntükkel megszűnik a feladatod is, akkor valójában senki sem vagy Isten szemében, még ha az emberek magasra is emelnek!  De nincs késő, csak légy őszinte Magadhoz! Keresd és vállald föl a valódi elhívásod, bármi is az ára! Nagyon megéri! 

SZENT SZELLEM KÁROMLÁSA! A Biblia szerint ez az egyetlen megbocsájthatatlan bűn! Éppen ezért olyan misztikum, tudatlanság, tudni nem akarás, félelem és hamis tolerancia övezi, ami által nem képesek és nem is akarják a keresztények felismerni ennek megtörténtét! Ez súlyos következményekhez vezet, hiszen a rosszról nem venni tudomást, hát még elfogadni (azonosulni vele) vagy a rosszat jónak mondani bűn, és átok alá vezet!

Ellenben érzékenyebb testvérek gyakran küzdenek a Szent Szellem kárhoztatásának hamis önvádjával, ami súlyos lelki teherrel jár, határozott és azonnali segítségre szorulnak! Pedig leginkább, aki ezzel gyötörhető, az pont, hogy nem követte el! Míg az ebben járó emberben fel sem merűl, hogy bűn, amit tesz! Ez abból ered, hogy nem tudja bárki és bármikor elkövetni a Szent Szellem káromlását! Ennek feltétele olyan szintű szívbeli romlottság, ami nem egy hirtelen indulatból, alkalmi nehézségekből, hanem hosszú ideje tartó folyamatos torzulásból ered.

Hiszen a Szent Szellem káromlása nem más, mint...  (teljes írás a "FONTOS ÉRTENED" címszó alatt)

LELKIISMERET - LELKIISMERETFURDALÁS. A lelkiismeret nem más, mint a minden emberbe beoltott, cseppnyi Krisztusi tisztaság! Így a lelkiismeretfurdalás ennek az Isteni Valóságnak a megsértését jelző érzelmi következmény! Célja, hogy ne engedjünk a romlásnak, ami szellemi, lelki és testi torzuláshoz (betegséghez), majd nem kívánt végkifejlethez vezet! Hiszen a lelkiismeret felülbírálásának ez a következménye, függetlenül attól, hogy valaki tudja-e vagy sem! Minél többször tesszük, annál könnyebb legyűrni az aggályainkat, miáltal a jó és rossz fogalmát egyre inkább a saját érzelmeink és érdekeink határozzák meg!

A lelkiismeret által a magunk és mások iránti felelősségérzet van belénk plántálva. Ez az, ami megakadályozni hivatott, hogy bántóak, ártóak, károsak legyünk. Krisztus legfőbb parancsolata és többek között a Lukács 6/31 igevers értelmében! A lelkiismeretfurdalás gyakran akadálynak tűnhet a személyes érdekeink (céljaink, vágyaink) tekintetében, ám pont ez a lényege! Hiszen az embernek az egója, a saját lelke (érzelem és gondolatvilága) a legnagyobb ellensége! A lelkiismeretünk ezt segít kordában tartani, megfékezni, igen nagy szolgálatot téve nekünk! Persze a Szent Szellem keresztség (Isten Szellemével való betöltekezés) révén az Ő mind erőteljesebb jelenvalósága, vezetése kiváltja és felülmúlja a lelkiismeret funkcióját, de az akkor is megtapasztalható marad.

"MINDEN FÉLTETT DOLOGNÁL JOBBAN ŐRÍZD MEG SZÍVEDET..." (Péld. 4/23) Az ember túl könnyen bízza másra a szívét! Félelemből, bizonytalanságból (a kettő együtt jár), tudatlanul is átadja a lelke (érzelmei és gondolatai) fölötti rendelkezési jogot a házastársának, pásztorának (egyebeknek), azáltal, hogy érzelmi biztonságot, szeretettséget, elismertséget, netán üdvbizonyosságot remél és vár el Tőle! Kivülről akarja, aminek benne kellene kisarjadnia! Ez kiszolgáltatottá teszi és egyre nő a frusztráltsága, keserűsége, hát fellázad és öntörvényűvé lesz, vagy épp ellenkezőleg, lassan végképp lemond az önnállóságáról! Mindkét eset csak rossz irány, rossz viszonyulás lehet, mert rosszak a gyümölcsei! Hiszen ha igyekszünk a fönti bibliai "utasításnak" eleget tenni, akkor egyre inkább "beérjük" Jézus Krisztussal, miáltal növekszik az Ő szívünkbe helyezett békessége, ami pedig kitölti a hiányok okozta űrt! Ennek módja, hogy a Vele való kapcsolatot erősítjük és akkor Őtőle megkapjuk, amit addig emberektől vártunk! Így nem mások véleménye, ránk gyakorolt befolyása határozza meg az önképünket, ezáltal a kapcsolatainkat és döntéseinket, hanem az Általa visszaigazolt belső valóság! Azonban ez kihat a környezetünkre is, és erőteljes életminőségbeli változást hoz, mert békességet és biztonságot terem, hiszen ki őrízhetné jobban a szívünket, mint Jézus?

Ezért fontos, hogy élek nem én, hanem Ő él bennem!

JÉZUS NEM A FÁJDALMAINK NAGYSÁGA, HANEM A HITŰNK MÉRTÉKE SZERINT SEGÍT! Nézd meg a Bibliában, hogy kinek és miért segített? Nem azt látod, hogy sajnálatból gyógyított! Nem olvasod, hogy valakinek a puszta kesergése, a problémájának a nagysága késztette volna cselekvésre! Sokkal inkább az tapasztaljuk, hogy még az igazán sajnálni való embernek is azért segített, mert hitet látott benne! Így azonban, akár a szándékától eltérően, az arra méltatlannak tartotthoz is odafordult! Aztán, hogy közben kit és mennyire szánt meg, az ebből a szempontból érdektelen. Mégis úgy tünhet vannak kivételek, pl. a tető megbontásával Jézus elé vitt gutaütött esete! Viszont ekkor az Őt odavivők hite hatott!

Máskor, a megkövezésre szánt házasságtörő asszony nem tanúsított ugyan hitet, de Jézus megmentette! Tette pedig azért, mert bárkiért közbeavatkozik, ha úgy látja jónak! Ez azonban az ember számára esetleges (kiszámíthatatlan) és mindig célja van! Történetesen az élő hittel nem bíró személy számára lehetőség, hogy felismerje Őt, mint Istent (megtapasztalások, akár a megmenekülése révén), és megváltozzon! Jézus felhasználja az adott helyzetet, hogy esélyt adjon a megtérésre! (Amennyiben esélyt akar adni.) Tehát ilyenkor sem sajnálatból avatkozik be!

Vagy Lázár feltámasztása! Hiába nem bízott ebben azonnal Márta, mégis, ahogy a fájdalma ellenére viszonyult Jézushoz, hogy a hite révén nem keseredett meg, az lehetővé tette számára, hogy meglássa a testvére feltámadását! 

Ezért bármekkora is a baj, hiábavaló sajnálni és sajnáltatni Magad! Helyette erősítsd a hited! Ez nehéz, de...

(Az említett példákban Jézus a környezetükben lévők felé is tanúlsággal szolgált, de ez most nem tartozik a tárgyhoz.)


"ÍTÉLJ, DE NE ÍTÉLKEZZ" - DE HOGY? Mindig személyesen nézzünk a dolgok mögé, hogy ha ítélünk se ítélkezzünk! Így nem esünk hazugságok, tévedések - vélelmek, indulatok és mások befolyásának a csapdájába! De, akkor a jót jónak látjuk, a rosszat rossznak, és ki is merjük mondani! Nem magunkért, hanem a másikért! Mert a tiszta, egyenes beszéd életeket menthet! Hiszen ez az "ítélj, de ne ítélkezz" egyik lényege!


JÉZUSTÓL VALÓ ÚJ ÉLETET CSAK JÉZUSTÓL VALÓ ÚJ EMBER TUD ÉLNI! Bűn az embereket abban segíteni, hogy egy feltétel nélkül rendelkezésre álló, pusztán szánalomból cselekvő Jézusban higgyenek, mert Jézus ÖNMAGUNKKAL SZEMBE VEZETŐ HADVEZÉR, gyökeres VÁLTOZÁSOKRA KÉSZTETŐ BARÁT, és ha kell OSZTÁLYISMÉTLÉSRE RENDELŐ TANÍTÓ! Könnyebb - és emberi szemmel hálásabb feladat - a hívőkkel elhitetni, hogy Jézus szeretete érzelem, hogy az emberi jólét a legfőbb bizonyság, hogy ki kell követelni az ígéreteket, hogy pénzben és létszámban rejlik "Isten Népének" az ereje, hogy "Ők" jobbak és biztonságban vannak, hogy az egyházukhoz való lojalítás előrébb van a személyes Krisztusi létnél (sőt, ez az a lét)..., mint MEGHASONLÁSRA, GYÖTRELMES VÁLTOZÁSOKRA KÉSZTETNI és abban JÉZUS TERMÉSZETFÖLÖTTI EREJÉT és TUDÁSÁT közvetítve segíteni Öket! PEDIG...!


                                                              ____________________________________

Mindezek bővebb kifejtését a "FONTOS ÉRTENED" címszó alatt találod! Továbbá a YOUTUBE csatornánkon, az igehírdetésekben:

EGYÜTT JÉZUSSAL misszió